Impresszum | Copyright © 2025 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Laboratóriumunk rövid története
Kezdetek
- 1893-ban meg alakul a Műegyetem (akkor Királyi József Műegyetem) Elektronikai tanszéke, melynek vezetője Zipernowsky Károly lett.
- Ekkor már jelentős múltra tekintett vissza a magyar elektrotechnika:
- Jedlik Ányos az 1860-70-es években megalkotta a csöves villamfeszítőt, mely gyakorlatilag a ma is használt lökésgerjesztők őse;
- Valamint Zipernowsky Károly Déri Miksával és Bláthy Ottóval az 1870-es, 80-as években végezte a világviszonylatban is jelentős innovációt hozó transzformátor fejlesztéseiket.
- Az 1906/1907-es tanév során került átadásra az "FE" jelzésű (mai F) fizika-elektrotechnika épület. Ennek előadótermét és laboratóriumát Zipernowsky korszerű gépekkel és berendezésekkel szerelte fel. A kiváló oktatógárdának és a korszerű eszközöknek köszönhetően az elektrotechnika oktatás és kutatás a Műegyetemen már ekkor is világszínvonalú volt.
A második világháború végéig tartó időszak
- 1929. augusztus 21-én, korábbi ipari sikerei után Verebélÿ Lászlót nevezik ki az Elektrotechnikai Tanszék vezetőjének. A tanszéken teljesen új tantervet dolgozott ki. Míg korábban Zipernowsky alatt a fókusz elsősorban a villamos gépeken volt, Verebélÿ új tantervében nagy hangsúlyt kapnak a villamos vezetékekkel, kábelekkel kapcsolatos ismeretek.
- Az 1930-as években kezdik el oktatni a Gyakorlati Elektrosztatika című tantárgyat, melynek tematikájában már szerepelt a nagyfeszültségű technika. A tantárgy kitér a szigetelőanyagok, átütési folyamatok, gázok átütésének, a laboratóriumi vizsgálatoknak és berendezéseknek ismertetésére.
- 1936-ban Verebélÿ elkezdte a Nagyfeszültségű Laboratórium kiépítését. Az elsőként beszerzett berendezés a Ganz Művek által készített 250 kV-os nagyfeszültségű próbatranszformátor volt.
- Ez a transzformátor eredetileg az „FE” jelzésű épületben kapott helyet, majd a „V1” épület, és a hozzá tartozó Nagyfeszültségű Laboratórium megépítését követően átkerült végső helyére, a Nagyfeszültségű Laboratóriumba.
- A berendezés a mai napig üzemel, napi szinten használatban van a különböző mérések, bemutatók alkalmával.
- 1937-ben a tanszék a Villamosművek és Vasutak Tanszék megnevezést kapta.
- 1943-ban egy külföldi megrendelést követően került a tanszék és a laboratórium birtokába a még ma is működőképes AEG 1 MV-os lökésgerjesztő.
- A II. világháború idején a Műegyetem eszközeit megóvás céljából elszállították. 1944 novemberében Verebélÿ tiltakozott a Nagyfeszültségű Laboratórium berendezéseinek leszerelése és elszállítása ellen. A tiltakozást siker követte, Verebélÿ erélyes fellépésének köszönhetően a tanszéki felszerelés nagy része megmenekült a pusztulástól.
A II. világháború utáni évek
- 1946-ban Verebélÿ professzor elkezdte írni a négykötetes Villamos Erőátvitel című tankönyvsorozatát, melynek első kötete a Gyakorlati Elektrosztatika volt, tananyaga az 1960-as évekig életben maradt.
- 1950-ben megindult a V1 épület és a hozzá tartozó Nagyfeszültségű Laboratórium tervezése. 1958-ban használatba került az új „V1” épület, a Villamosművek és Vasutak Tanszék elfoglalta új, máig is ismert helyét. A Nagyfeszültségű Laboratórium azonban még 1959-ig nem nyerte el végleges formáját.
- Verebélÿ László nyugdíjazását követően a tanszék vezetésére 1958-tól Geszti P. Ottó egyetemi tanár kapott megbízást. 1961-ben a tanszék kettévált, a Villamosművek Tanszék vezetője Geszti P. Ottó egyetemi tanár, a Nagyfeszültségű Technika és Készülékek Tanszék vezetője Eisler János egyetemi tanár lett.
- Eisler professzor volt az, aki lefektette a Szigeteléstechnika című tárgy alapjait és annak tematikáját először kidolgozta. Új kutatási vonal jelent meg, a korábban elsősorban gyakorlati vonalon mozgó tevékenység elkezdett átalakulni a nagyfeszültségű technika elméleti kutatásának kibontakozásával. Eisler professzor hozta be a szigetelőanyagok roncsolásmentes vizsgálatát, mint új témát, mellyel később Németh Endre és Csernátonyi-Hoffer András egyetemi docens foglalkozott részletesen. Németh Endréhez fűződik még a szigetelések egyenfeszültséggel történő vizsgálatának kidolgozása.
A rendszerváltást megelőző időszak
- 1972-ben a Nagyfeszültségű Laboratórium birtokába került a 600 kV-os TUR próbatranszformátor. Nagyjából ezzel egy időben zajlott le a Laboratórium történetének első korszerűsítése. Nem sokkal később a Laboratórium eszközparkja egy 750 kV-os lökésgerjesztővel bővült.
- Az 1970-es években a Dr. Geszti P. Ottó vezette tanszék igazgatóhelyettesi posztját Dr. Bán Gábor egyetemi docens mellett Dr. Horváth Tibor egyetemi tanár töltötte be. Dr. Horváth Tibor már az 1950-es évektől kezdve Verebélÿ László jobbkezeként tevékenykedett a tanszéken. Világhírű tudósként, a villámvédelem szakértőjeként nevéhez több, nemzetközileg is elismert elmélet fűződik. Az egyik legjelentősebb, általa alkotott elmélet a villámvédelmet forradalmasító gördülő gömbök módszere.
- Dr. Geszti P. Ottó egyetemi tanár halálát követően a tanszék vezetője 1985 és 1988 között Dr. Horváth Tibor egyetemi tanár volt, őt Dr. Bán Gábor egyetemi tanár követte.
ű
A rendszerváltástól napjainking
- 1991. június 30-tól a Nagyfeszültségű Technika és Berendezések Tanszék önálló tanszékként működött tovább egészen 2001-ig.
- 2001-től a Villamosmérnöki Kar döntése alapján a Villamosművek Tanszék, a Nagyfeszültségű Technika és Berendezések Tanszék, valamint a Villamos Gépek és Hajtások Tanszék összevonásával új tanszék, a Villamos Energetika Tanszék jött létre melynek jelenlegi vezetője Dr. Ladányi József.
- 2012-ben a Nagyfeszültségű Laboratórium teljes felújításon esett át, melynek költségeit ipari szereplők támogatása fedezte.
- A felújítás keretében lezajlott a Laboratórium teljes villamos átalakítása, az épület belső és külső részeinek teljes festése, a belső terek teljes megújítása. A Laboratórium padlózata is teljes felújításon esett át. A régi nyílászárók és rácsok cseréje mellett a felújítás keretein belül a teljes épületgépészeti rendszer is megújult, új épületinformatikai megoldások kerültek telepítésre, valamint elkezdődött a 600 kV-os transzformátor teljes felújítása.