A Laboratórium rövid története

A Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának Villamos Energetika Tanszéke 1936-óta áll a villamos energia, illetve a nagyfeszültségű technika és berendezések területén zajló oktatási, kutatási tevékenységek és nem utolsó sorban ipari szereplők rendelkezésére. Napjainkban a nagyfeszültségű berendezésekkel és technikával kapcsolatos feladatokat a Nagyfeszültségű Technika és Berendezések csoport látja el. Az NFCS munkavégzésének legfőbb helyszíne a Nagyfeszültségű Laboratórium.

A nagyfeszültségű technika története az elektrosztatikai jelenségeken keresztül egészen az ókori görögökig nyúlik vissza. A modernkori elektrotechnika tekintetében Magyarországon már a XIX. században jelentős előrelépések történtek, beleértve a nagyfeszültségű technika területét is. Jedlik Ányos az 1860-1870-es években megalkotja a csöves villámfeszítőjét, amely gyakorlatilag a ma használt lökésgerjesztők őse, Zipernowsky Károly, Déry Miksával és Bláthy Ottóval közösen 1885-ben szabadalmaztatta egyik legjelentősebb munkájukat, a transzformátort.

1893-ban a Műegyetemen megalakuló Elektrotechnika tanszék vezetője Zipernowsky Károly lett.

A Műegyetem 1906/1907-es tanévében került átadásra a ma csak „F” épületként ismert, akkor még „FE” jelzésű fizikai-elektrotechnikai épület, melynek saját előadótermét és laboratóriumát Zipernowsky Károly korszerű gépekkel és berendezésekkel szerelte fel. A berendezések között egy 200 kV-os transzformátor is megtalálható volt. A korszerű eszközöknek és kiváló oktatói gárdának köszönhetően az elektrotechnika oktatása és kutatása a Műegyetemen már ekkor is világszínvonalúnak számított.

1929. augusztus 21-én, korábbi ipari sikerei után Verebélÿ Lászlót nevezték ki az Elektrotechnikai Tanszék vezetőjének, nyilvános rendes egyetemi tanárnak. A tanszéken teljesen új tantervet dolgozott ki, ami elsősorban villamos gépekkel, távvezetékekkel, szabadvezetékek, kábelek szerkezetével, kapcsoló berendezésekkel foglalkozott.

1936-ban Verebélÿ elkezdte a Nagyfeszültségű Laboratórium kiépítését. Az elsőként beszerzett berendezés a Ganz Művek által készített 250 kV-os nagyfeszültségű próbatranszformátor volt. Ez a transzformátor eredetileg az „FE” jelzésű épületben kapott helyet, majd a „V1” épület, és a hozzá tartozó Nagyfeszültségű Laboratórium megépítését követően átkerült végső helyére, a Nagyfeszültségű Laboratóriumba. A berendezés a mai napig üzemel, napi szinten használatban van a különböző mérések, bemutatók alkalmával.

Az 1930-as években kezdték oktatni a Gyakorlati Elektrosztatika című tantárgyat, melynek tematikájában már szerepelt a nagyfeszültségű technika. A tantárgy kitért a szigetelőanyagok, átütési folyamatok, gázok átütésének, a laboratóriumi vizsgálatoknak és berendezéseknek ismertetésére. 1937-ben a tanszék a Villamosművek és Vasutak Tanszék megnevezést kapta.

1943-ban egy külföldi megrendelést követően került a tanszék és a laboratórium birtokába a még ma is működőképes AEG 1 MV-os lökésgerjesztő.

A II. világháború idején a Műegyetem eszközeit megóvás céljából elszállították. 1944 novemberében Verebélÿ tiltakozott a Nagyfeszültségű Laboratórium berendezéseinek leszerelése és elszállítása ellen. A tiltakozást siker követte, Verebélÿ erélyes fellépésének köszönhetően a tanszéki felszerelés nagy része megmenekült a pusztulástól.

1946-ban Verebélÿ professzor elkezdte írni a négykötetes Villamos Erőátvitel című tankönyvsorozatát, melynek első kötete a Gyakorlati Elektrosztatika volt, tananyaga az 1960-as évekig életben maradt.

1950-ben megindult a V1 épület és a hozzá tartozó Nagyfeszültségű Laboratórium tervezése. 1958-ban használatba került az új „V1” épület, a Villamosművek és Vasutak Tanszék elfoglalta új, máig is ismert helyét. A Nagyfeszültségű Laboratórium azonban még 1959-ig nem nyerte el végleges formáját.

Verebélÿ László nyugdíjazását követően a tanszék vezetésére 1958-tól Geszti P. Ottó egyetemi tanár kapott megbízást. 1961-ben a tanszék kettévált, a Villamosművek Tanszék vezetője Geszti P. Ottó egyetemi tanár, a Nagyfeszültségű Technika és Készülékek Tanszék vezetője Eisler János egyetemi tanár lett.

Eisler professzor volt az, aki lefektette a Szigeteléstechnika című tárgy alapjait és annak tematikáját először kidolgozta. Új kutatási vonal jelent meg, a korábban elsősorban gyakorlati vonalon mozgó tevékenység elkezdett átalakulni a nagyfeszültségű technika elméleti kutatásának kibontakozásával. Eisler professzor hozta be a szigetelőanyagok roncsolásmentes vizsgálatát, mint új témát, mellyel később Németh Endre és Csernátonyi-Hoffer András egyetemi docens foglalkozott részletesen. Németh Endréhez fűződik még a szigetelések egyenfeszültséggel történő vizsgálatának kidolgozása.

1972-ben a Nagyfeszültségű Laboratórium birtokába került a 600 kV-os TUR próbatranszformátor. Nagyjából ezzel egy időben zajlott le a Laboratórium történetének első korszerűsítése. Nem sokkal később a Laboratórium eszközparkja egy 750 kV-os lökésgerjesztővel bővült.

Az 1970-es években a Dr. Geszti P. Ottó vezette tanszék igazgatóhelyettesi posztját Dr. Bán Gábor egyetemi docens mellett Dr. Horváth Tibor egyetemi tanár töltötte be. Dr. Horváth Tibor már az 1950-es évektől kezdve Verebélÿ László jobbkezeként tevékenykedett a tanszéken. Világhírű tudósként, a villámvédelem szakértőjeként nevéhez több, nemzetközileg is elismert elmélet fűződik. Az egyik legjelentősebb, általa alkotott elmélet a villámvédelmet forradalmasító gördülő gömbök módszere.

Dr. Geszti P. Ottó egyetemi tanár halálát követően a tanszék vezetője 1985 és 1988 között Dr. Horváth Tibor egyetemi tanár volt, őt Dr. Bán Gábor egyetemi tanár követte.

1991. június 30-tól a Nagyfeszültségű Technika és Berendezések Tanszék önálló tanszékként működött tovább egészen 2001-ig.

2001-től a Villamosmérnöki Kar döntése alapján a Villamosművek Tanszék, a Nagyfeszültségű Technika és Berendezések Tanszék, valamint a Villamos Gépek és Hajtások Tanszék összevonásával új tanszék, a Villamos Energetika Tanszék jött létre melynek jelenlegi vezetője Dr. Kiss István.

2012-ben a Villamos Energetika Tanszék Nagyfeszültségű Technika és Berendezések Csoportja által használt Nagyfeszültségű Laboratórium külső partnerek támogatásával teljes felújításon esett át.