A BME Nagyfeszültségű Laboratóriumának első 90 éve

A laboratórium létrehozását Verebélÿ László professzor kezdeményezte az 1930-as években, válaszul a villamosenergia-rendszerek gyors fejlődésére és a nagyfeszültségű vizsgálatok iránti növekvő igényekre. A Nagyfeszültségű Laboratórium elődje a Műegyetem FE épületében működött 1936-tól, ahol korszerűnek számító 250 kV-os próbatranszformátor és később egy 1 MV-os lökésgerjesztő berendezés állt szolgálatba.

A laboratórium falait feketére festették, hogy a koronakisülések jól megfigyelhetők legyenek, a berendezések beszerzését pedig több iparvállalat támogatása tette lehetővé. Az itt végzett kutatások és oktatás már a kezdetektől szorosan kapcsolódtak a magyar villamosenergia-rendszer fejlődéséhez.

A második világháború idején a laboratórium berendezéseit elszállítás fenyegette. Verebélÿ László határozott fellépésének köszönhetően azonban a legfontosabb eszközök a Műegyetemen maradtak, és Budapest ostromát is átvészelték. A háborút követően a professzor vezetésével gyorsan újraindult az oktatás és a kutatás, így a Műegyetemen egyetlen szemesztert sem kellett kihagyni.

Az 1959–1961 között megvalósult költözés új korszakot nyitott a laboratórium életében. A V1 épület mellett felépült korszerű csarnok már a növekvő oktatási és kutatási igényeket szolgálta.

Az új laboratórium fejlődésében meghatározó szerepet játszott Eisler János professzor, aki megteremtette a hazai szigeteléstechnikai kutatások alapjait, valamint elindította a szigetelőanyagok roncsolásmentes vizsgálatának tudományos műhelyét. Az itt kialakult kutatóiskola nemzetközileg is elismert eredményeket ért el.

Az 1970-es évektől jelentős műszaki fejlesztések történtek a laboratóriumban. A már meglévő nagyberendezései mellé került a 600 kV-os próbatranszformátor és a 750 kV-os lökésgerjesztő, amelyek lehetővé tették a korszerű villamosenergia-rendszerekhez kapcsolódó vizsgálatokat.

Horváth Tibor professzor vezetésével világszínvonalú kutatások indultak a villámvédelem, a túlfeszültség-védelem és a nagyfeszültségű szigetelések területén. A laboratóriumban több tudományos iskola alakult ki, köztük a Villám- és Túlfeszültségvédelmi Iskola, a Szigetelésdiagnosztikai Iskola, az Ipari Elektrosztatikai Iskola, valamint a Feszültség Alatti Munkavégzés Iskola.

A kutatási tevékenység az évek során kiterjedt a villamos szigetelések diagnosztikájára, az elektrosztatikus technológiákra, a környezetvédelemre és a villamos biztonságtechnikára is.

A 2000-es évek elején a laboratórium fennmaradása komoly kihívások elé került. A magyar energetikai vállalatok azonban egyértelműen kiálltak a laboratórium mellett, felismerve annak pótolhatatlan szerepét az oktatásban, a kutatásban és a szakemberképzésben.

Ennek eredményeként 2012-ben átfogó felújítás valósult meg ipari partnerek támogatásával. Megújult a laboratórium infrastruktúrája, korszerűsödtek a mérőrendszerek, valamint új kutatási és oktatási lehetőségek nyíltak meg. A felújítást követően a laboratóriumban helyezték üzembe Magyarország legnagyobb Tesla-transzformátorát is.

A laboratórium ma egyszerre szolgál oktatási, kutatási és ipari vizsgálóközpontként. Hallgatók százai végeznek itt laboratóriumi méréseket alap-, mester- és doktori képzésben, miközben hazai és nemzetközi ipari partnerek számára nagyfeszültségű és szigetelésdiagnosztikai vizsgálatok zajlanak.

Különleges szerepet töltenek be a laboratóriumban kialakított 20 kV-os és 400 kV-os feszültség alatti munkavégzési (FAM) tanpályák, amelyek a villamosenergia-ipar szakembereinek képzését szolgálják.

A mesterséges intelligencia, az energiaátmenet, a villamosenergia-rendszerek biztonsága és a fenntarthatóság új kihívásokat jelentenek. A Nagyfeszültségű Laboratórium ezekre a kihívásokra válaszolva ma is aktív résztvevője a nemzetközi kutatási programoknak és az energetikai innovációnak.